VI. Csíki Versünnep
Hatodik alkalommal rendezték meg Csíkpálfalván, a Csíki Versünnepet.
Idén hat korosztályban, huszonnyolc székelyföldi település, százhetvenkét általános és középiskolás fiatalja mérettetett meg, a rangos szakmai zsűri előtt.
Varga Sándor, a két esztendeje elhunyt kiváló újságíró, a Fehérvári Versünnep atyja, hat éve hirdette meg a székesfehérvári találkozó mintájára, a székelyföldi fiatalok részvételével megrendezett versmondó versenyt. Az eltelt időszakban, egyre több oktatási intézményben gondolták úgy, hogy fiataljaik számára kivételes alkalom arra, hogy beteljesítsék küldetésüket, s a magyar nyelv ápolásának jegyében, verssel segítsék Székelyföldön nemzeti identitásuk megőrzését. Ebben az esztendőben a család és a szerelem került a verseny középpontjába.
A fiatalok, a korukra jellemző verseket választottak, felkészítő tanáraik segítségével. Az általános iskola ötödik-hatodik osztályában, továbbra is Petőfi Sándor, Weöres Sándor, illetve az erdélyi költők versei szerepelnek a repertoáron, míg a hetedikes-nyolcadikos diákok előszeretettel választják az erdélyi nagy generáció költeményei mellett, Arany János, József Attila, Szabó Lőrinc és a mai magyar kortárs költőik műveit.
A líceumba (középiskolába) járó fiatalok is bátran szemezgettek a mai magyar irodalom alkotásaiból, ugyanakkor az ebben a korosztályban is népszerű Szabó Lőrinc, és József Attila versek mellett, rendkívül fontosak a diákok számára Radnóti Miklós, Kányádi Sándor, Reményik Sándor és Wass Albert művei is.
A zsűriben ez évben is kiváló, a magyar irodalomban, a költészetben járatos emberek foglaltak helyet. Idén is szerepet vállalt Sudár Annamária előadóművész, Henczinger Mika a Misztrál együttes tagja, Vakler Lajos a Fehérvár Médiacentrum szerkesztője, Fülöp Zoltán a csíkszeredai Csíki Játékszín Jászai Mari-díjas színművésze, helyi magyar szakos pedagógusok, míg a grémium elnöke Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész volt.
„A színvonal fokozatosan emelkedik, és ami örömteli, egyenletes. Megnyugtató, hogy a fiatalok, a kortárs irodalom képviselőit is megszólították, gondolok itt elsősorban, Závada Péterre és Szabó T. Annára. Az pedig természetes, hogy az erdélyi idoloktól is hallhattak verseket. Nagyon-nagy dolognak tartom, hogy 2018-ban ennyi erdélyi fiatal tesz hitet anyanyelve mellett.”- emelte ki a zsűri elnöke.
A vendéglátó település polgármestere, Ferencz Csaba számára, Varga Sándor alapító gondolata visszacseng a mába. „Ő mondta, hogy ahhoz arathassunk, szántanunk és vetnünk kell. A mag beérett, jó földbe hullott. A számok is mutatják, hogy egyre többen jelentkeznek, és ez nemcsak mennyiséget, hanem minőséget is jelent.”
A Fortis Hungarorum Kulturális Egyesület, az első pillanattól kezdve gondozza Varga Sándor hagyatékát, és segíti a versünnep résztvevőit annak megértésében, hogy a magyar nyelv megőrzésének záloga, az ő korosztályuk elkötelezettsége.
Varga Anna, az alapító Varga Sándor lánya, az egyesület jelenlegi elnöke, hisz a folyamatosságban. „Reméljük, hogy ez a jövő: a folyamatos versmondás, amely igazából nem is verseny, sokkal inkább a magyar nyelv ünnepe, minden korosztály számára.”
A verseny szervezésében kulcsszerepet játszó, csíkcsomortáni Szellő Szálló munkatársai, a tulajdonos Mihályi Magdolna vezetésével, illetve a csíkpálfalvai Márton Ferenc Általános Iskola tantestülete nevében, Fehér Ilona igazgató megerősítette: az évente megrendezett kulturális seregszemle résztvevői biztosítják a magyar nyelvből táplálkozó líra megőrzésének jövőjét. “A minden eddiginél több jelentkező, és a felkészült gyermekek igényes versválasztása is bizonyítja, jó úton járunk. A mi pedagógusaink egész évben azon dolgoznak, hogy a magyar nyelv oktatásának létjogosultságát megerősítsék, mert így tudunk Erdélyben, és itt Székelyföldön megmaradni magyarként. A versek, a népdalok, a néptánc elősegítik ezt.”
Bár a zsűri megállapította a sorrendet, de igazából ezen a napon Csíkpálfalván, mindenki győztesnek vallhatta magát, az én, te, ők, helyett a mi személyes névmás volt a közös megszólítás alapja.